Nemzetközi szinten jegyzett triatlonos, ironman specialista.

Hétszeres ironman magyar bajnok, az Arizona Ironman és az olaszországi ElbaMan győztese.

Kilencszeres ironman bajnok.

Következő verseny:
IRONMAN MAR DEL PLATA, Argentina
03
2017.12


Aktualitások

Miért fontos a mentális felkészülés?

2014.08.09.

 

Amikor rövid időkülönbséggel indultam versenyeken, valójában nem a fizikális fáradtság jelentette a legnagnagyobb kihívást. Jól éreztem magam az úszáson, bringán is pörögtek a lábaim, és még a futás elejével sem volt gond. De a futás feléhez közeledve elkezdtem gondolkodni: “Hiszen alig egy-két hét telt el az előző verseny óta..., fáradtnak kellene lennem!” Ezek után már hiába küzdöttem, bár a szervezetem még bírta a tempót, megrogytam lelkileg.

Ahhoz, hogy az ember a maximumot tudja nyújtani versenyről versenyre, a mentális felkészülés is nagyon fontos szerepet játszik. Ebben az egyik nagy segítségem volt az a cikk, amit edzőm, Sergio Borges írt, „Élj a jelenben” címmel.

 

Sokszor teljesen kimerülünk mentálisan, és szinte észre sem vesszük. Nem is gondolnánk, de sportolóként is az egyik legnehezebb dolog a jelenben élni. A szellemi kimerültségünk egyik oka, hogy mindig mindent meg akarunk magyarázni magunknak. Vagy a múlton rágódunk (miért nem esett jól az edzés, miért voltam lassabb, miért voltam gyorsabb stb.) vagy a jövőn aggódunk (mi lesz ha túl sokat edzem, ha túl keveset pihenek, ha lesérülök stb.). Ennek az az ára, hogy elveszítjük a kontrollt a jelen felett, pedig csak a jelen van tényleges befolyással a mindenkori teljesítményünkre, és egyben az általános jólétünkre is.

 

Versenyzőként is megszállottan foglalkozunk olyan dolgokkal, amiket nem tudunk kontrollálni (milyen ellenfelek jönnek, vajon milyen formában vannak stb.). Ez a folyamatos szellemi örlődés teljesen kimerít és ki is zökkent például versenyzés közben, mert nem tudunk koncentrálni a jelenre. Pedig a jelen egy tudatos, befolyással bíró állapot, ami nem csak megnyugtató, de azzal, hogy akkor és ott képesek vagyunk változtatni, segíthet egy jobb eredmény elérésében is.

 

 

Gondoljunk csak bele, mennyi energiát pazarlunk arra, hogy a múlton vagy a jövőn töprengünk, olyan dolgokon például, hogy mi lesz ha defektet kapunk a versenyen. Ha jobban belegondolunk, akkor azon kívül, hogy felkészülünk erre az eshetőségre (pótbelső, pótszingó, gyakorlás stb.), sokkal többet nem tehetünk ellene, mert lényegében még meg sem történt. Ez tipikusan egy olyan mentális félelem, ami elkerülhető, és semmiképpen sem segíti elő a versenyre való felkészülést. Ehelyett inkább dőljünk hátra, és tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mi a legfontosabb, amit most tennünk kell? Nem holnap, nem tíz perc múlva, hanem éppen most. Meg fogunk lepődni, hogy mennyivel könnyebb így a mentális felkészülés versenyről versenyre. Íme még néhány tipp:

 

1. Verseny előtt és verseny alatt mindig csak azzal foglalkozz, ami éppen körülötted történik. Sokszor azon aggódunk, hogy mi lesz ha..., begörcsölünk, egyszer csak „fejre állunk”, defektet kapunk, dehidratálódunk stb. Ezek a gondolatok nem segítenek előrébb jutni. Az egyetlen kézzel fogható dolog, az a jelen, amiben éppen vagy, ami éppen körülötted történik. Választhatsz, hogy a jelenre fókuszálsz vagy elveszel a „mi lesz ha...” kezdetű mondatokban. Ne engedd, hogy ezek a gondolatok megzavarjanak. Mindig csak az adott pillanatra figyelj, hogy hol jársz a versenyben, és akkor éppen mi a legfontosabb feladat. Akkor rájössz, hogy minden lehetséges!

 

2. Maradj nyugodt. A triatlon önmagában is egy nagyon összetett sportág, így fontos, hogy megfelelő önuralommal rendelkezzünk, és hogy a verseny folyamán végig összeszedettek maradjunk. Manapság sokat lehet hallani róla, hogy mennyire fontos a pozitív gondolkodás, de ebben az esetben még jobb, ha egyáltalán nem agyalunk semmin, mert így rengeteg energiát spórolhatunk meg. Egyszerűen tudomásul vesszük a jelent, de nem elemzünk ki minden egyes pillanatot, hogy most ez jó vagy rossz (pl. oldalszél van, hideg a víz, túlságosan süt a nap stb.), hanem mindig az adott pillanatnak megfelelően cselekszünk, ahogy a józan ész megkívánja (pl. aeropozícióba helyezkedünk, csak az utolsó utáni pillanatban ereszkedünk a vízbe, hogy a lehető legtovább melegen tartsuk magunkat, megkeressük a legkisebb árnyékot is, még jobban odafigyelünk a frisstésre stb.) Így kevesebb energiánk megy el az aggódásra, végig kontrollálni tudjuk, hogy mi történik, aminek eredményeképpen sokkal magabiztosabbak leszünk.

 

3. Ne akarj mindent megmagyarázni. Hajlamosak vagyunk mindig mindent túl analizálni, kategorizálni, ami éppen történik velünk. Amikor magunkban beszélünk a verseny folyamán, legtöbbször azon töprengünk, hogy jól alakul-e a verseny, úgy történik-e minden, ahogy terveztük stb. Ezáltal megint csak jó sok energiát elpazarlunk, ahelyett, hogy inkább rátennénk még egy lapáttal, és teljes erőbedobással haladnánk előre. Hogyha nyugodtak vagyunk, és tisztán gondolkodunk, a legrosszabb helyzetből is vissza lehet hozni egy versenyt. De ahhoz az kell, hogy ne akarjunk mindig mindent pillanatot akár pozitívnak akár negatívnak megítélni.

 

4. Ne tartsd vissza magad. Ha mindig óvatoskodsz, félsz kiadni mindent magadból, akkor soha sem leszel elégedett a teljesítményeddel. Bár tudom közhely, mégis igaz a mondás, hogy az életben semmire sincsen garancia. Akkor miért dobnánk el magunktól a lehetőséget, hogy jobbak legyünk, eredményesebbek legyünk, csupán azért, mert a saját kétségeink miatt (nem lesz elég erőnk végig menni, mi van ha begörcsölünk a cél előtt, két hét múlva újra versenyzem stb.) az adott pillanatban nem adunk bele apait-anyait. A sportpszichológiában van egy mondás, miszerint az emberek félnek a győzelemtől. Ha mindig visszatartjuk azt a plusz tíz százalékot, akkor lehet, hogy soha sem érjük el a célunkat. Ha viszont legyőzzük a saját kétségeinket és áttörjük azt a védőfalat, amit magunk köré építettünk, akkor bármilyen eredményt képesek leszünk túlszárnyalni.

 

Erre az egyik legjobb példa, amikor elindultam Utah-ban, az egyik legkeményebb Ironman-en, ahol igazából nem jött ki jól a forma, és nagy küzdelmek árán kilencedik lettem. Majd egy hirtelen gondolattól vezérelve, úgy döntöttem, hogy hat nappal később részt veszek a duatlon országos bajnokságon, ami szintén emelkedős pályán rendeztek meg Orfűn. Ezúttal nem törődtem semmivel, - nem gondolkoztam azon, hogy alig egy héttel korábban, több mint kilenc órás versenyen fárasztottam magam, - csak nyomtam, ahogy tudtam, és magam is meglepődtem, mennyire jó formában voltam, és lenyomtam a teljes elit mezőnyt.






Ossza meg ismerőseivel:




Facebook

SZPONZOROK
PARTNEREK







MÉDIA PARTNEREK



Az oldal látogatottsága:


weboldal tervezés: IRQ
ELÉRHETŐSÉG
Név: Major József
E-mail cím:
Blog oldal címe: majorjozsef.blogspot.com
MENÜ